Szilveszteri népszokások, babonák és tilalmak

A december 31. a népi kalendárium szerint újesztendő első napjával összefüggő nap. Szilveszterkor – akárcsak az év más ünnepein és jeles napjain – a szokások és hiedelmek az emberi életre, az állatállomány és a termés bőségére vonatkoztak. A magyar hagyományok és népszokások ezen jeles nap alkalmával is bőséges babonákkal, hiedelmekkel szolgálnak.

Szent Szilveszter pápa (IV. század) ünnepe, gyakorlatilag az újév vigíliája (előestéje). A szilveszteri szokások közös célja, a következő esztendőre egészséget, bőséget, szerencsét, boldogságot varázsolni. Különösen fontos szerepet kapnak az e naphoz kötődő zajkeltő szokások, melyek célja az ártó, rontó erők távol tartása a háztól. Eszközei igen változatosak, karikás ostor, duda, csengő, kolomp. Ismert szokás volt vidéken a nyájfordítás is, a cél az volt, hogy az állatok felébredjenek és a másik oldalukra feküdjenek, így gondolták szaporaságukat biztosítani.

Erdélyben szokás az óév kiharangozása, és az új esztendő énekkel köszöntése. Ezeknek a zajos mulatozásoknak a városi megfelelői a szilveszteri trombitálás. Régi magyar hagyományok szerint a szilveszter és újév első napjának szokásai összefonódtak.

A szilveszteri szokások közös célja eredendően az, hogy a következő évre egészséget, bőséget, szerencsét, boldogságot varázsoljanak.

Magyar babonák:

Sok háznál mandulaszemet vagy más apróságot főztek a lencsefőzelékbe, és az a leányzó, aki ezt megtalálta, a babona szerint férjhez ment a következő esztendőben. Régi szokás az egész kenyér megszegése is, hogy mindig legyen a családnak kenyere. Újév napján semmit ne vigyünk ki a házból, mert a hagyomány szerint „elszáll a tehén haszna”.

A Dunántúl egyes részein úgynevezett tollaspogácsát sütöttek: a pogácsák közül előre kijelölték, melyik családtaghoz tartoznak, és egy-egy tollat szúrtak beléjük, majd a tollak sütés alatti sorsából következtettek az emberek sorsára. Akinek a tolla megégett, az már nem érte meg a következő tollaspogácsa-sütést. Ismert szokás volt vidéken a nyájfordítás is, a cél az volt, hogy az állatok felébredjenek és a másik oldalukra feküdjenek, így gondolták szaporaságukat biztosítani.

Erdélyi hagyomány a nagyobb ünnepeken – így húsvétkor és pünkösdkor is – a tüzeskerék-engedés. Szalmával betekert kereket meggyújtottak, és legurították a domboldalról. Úgy tartották, a kerék összeköti az óesztendőt az újjal.

A bukovinai székelyek szilveszterkor hagymából jósoltak a következő évi időjárásra. A gazda félbevágott egy fej vöröshagymát, 12 réteget lehántott róla, ezek jelképezték egyenként a hónapokat. Mindegyikbe szórt egy kevés sót, és amelyikben reggelre elolvadt, az a hónap csapadékosnak ígérkezett, ha azonban a só megmaradt a hagymalevélben, akkor szárazságra lehetett számítani.

Az új év első napján igyekeztek tartózkodni a veszekedéstől, házi viszálykodástól. Ugyanígy kerülendő volt mosni, teregetni, varrni, fonni, ez akár a család egy tagjának halálát is hozhatja

Tilalmak

Tilos volt kölcsönkérni és kölcsönadni bármit, beleértve a pénzt vagy a használati tárgyakat is. Aki korábban kölcsön kapott valamit, újév napjára visszaadta a tulajdonosnak. Szokás volt kora reggel friss vízben mosakodni, hogy egészségesek maradjanak.

Aki reggel a kútról elsőnek mert vizet, „elvitte az aranyvizet”, és egész évben szerencsés volt. Ezen a napon nem szabad orvost hívni, orvoshoz menni, mert akkor betegséggel töltjük majd a következő évet.

Szerencsehozó étkek:

A malac, azaz malacsült.


Disznóhúst azért érdemes ennünk, mert a disznó előretúrja a szerencsét. A ropogósra sütött malac boldog, minden szempontból ígéretes esztendőt jelent. Ezért még a megrögzött hitetlenek is boldogan ragadnak kést és villát a malacpecsenye láttán. A megszokott, sertéshúsból készült ételek, mint például a rántott hús, szóba sem jöhetnek, szerencsét csak a fül, a farok, a köröm és a csülök hozhat. Az egyébként értéktelennek tartott, olcsó húsféléknek a szakácsok ilyenkor nagy figyelmet szentelnek.

A lencse


A szerencsehozó szimbolika másik jellegzetes étele ugyanis a lencse. A már több mint ötezer éve fogyasztott hüvelyest január elsején, első étkezésként kell enni. Aki így tesz, annak az év során soha nem ürül ki a pénztárcája. Egyéb szemes termények is hasonlóan hoznak szerencsét: a köles vagy a rizs.

Szerezzünk be egy kis szerencsét!

A patkó és a lóhere kultusza régi időkre nyúlik vissza. Régen az emberek úgy gondolták, ha patkót tesznek az állatok vályújába, megóvják őket a betegségektől. Más népek a hajókra és az ajtófélfájukra szögezték a szerencsehozó tárgyat. A cél minden esetben ugyanaz volt: védekezés a rossz szellemek és a balszerencse ellen.

A kéményseprők mint a tűz őrzői gazdagságot hoznak, ha láttukra megfogjuk a kabátgombunkat. A patkó a holdsarlót szimbolizálja, és a népszokás szerint termékenységet biztosít. A lóhere elűzi a boszikat és a rossz szellemeket. A malac gazdaggá teszi a ház népét. A csirke viszont elkaparja a szerencsénket. A patkó szerencsehozó mivolta abban rejlik, hogy régebben a lovat sokáig szent állatnak tartották. A hiedelmek szerint azonban csak az az igazán hatásos patkó, amelyet nem vásárolnak, hanem az út mentén találnak.


A négylevelű lóhere
védelmező funkciója abból adódik, hogy formája keresztformára emlékeztet, amely már a kereszténység megjelenése előtt is védelmet, a bajok elhárítását szimbolizálta. Valószínűleg a négylevelű lóhere ritkasága is hozzájárult ahhoz, hogy különleges növénynek tekintsék, ám a babonák szerint ereje akkor teljesedik ki igazán, ha véletlenül bukkanunk rá.

Az újévi fogadalom

Az év utolsó napjának jellegzetessége, hogy szinte mindenki fogadalmat tesz. Érdemes olyan dolgot megfogadni, amit legalább az újév első napján betartunk, így biztosan nem vesznek kárba az ígéretek. Mit ne csináljunk az utolsó és első napon? Az év utolsó és első napjain sokat tehetünk a jövőnkért, sok minden viszont tilos. Ne vigyük le a szemetet, ne mossunk, ne takarítsunk, ne teregessünk, ne hívjunk orvost, és ne is menjünk el hozzá. Olyan lesz az évünk, amilyen az első napunk, így érdemes figyelni tetteinkre, állapotunkra – amit megnehezíthet az előző este. Házunkból ne adjunk ki semmit, ne tegyünk olyan fogadalmakat, amiket úgysem tartunk be.

És mindenekelőtt ne veszekedjünk, mert akkor bosszús évnek nézünk elébe.

Felhasznált irodalom:

Tóth Enikő hiros.huhttps://hiros.hu/szilveszteri-nepszokasok-babonak-es-tilalmak

Dömötör Tekla: Magyar népszokások
http://mek.oszk.hu/04600/04691/html/dtmagynepsz0005.html
Az újévi szokások eredete
http://www.sulinet.hu/tart/fcikk/Kjc/0/24434/1
Ma ne együnk baromfihúst! – Szilveszteri babonák és népszokások
barikad.hu

#babona #babonák #hiedelem#népszokások #óév #szerencse #szilveszter#tilalmak #újév

Advent negyedik vasárnapja

Az adventi koszorún meggyulladó negyedik gyertyája a szeretet fényével világít és Keresztelő Szent Jánost jelképezi. Ezen a napon a katolikusok újra lila, a protestánsok pedig piros színű gyertyát gyújtanak. Advent: a várakozás ideje, a szentestén, amely idén a negyedik vasárnapra esik, pedig már örvendjünk, hogy megszületett a Megváltó.

Teljessé vált a fénykör: advent negyedik vasárnapjára a koszorú mind a négy gyertyája világot ad, fényük pedig összeadódik, hogy együttes erővel győzedelmeskedjen a sötétséget jelképező gonosz felett. Ez a fény ugyanis túlmutat önmagán: Isten Fiát jelzi. János evangélista könyvében (8:12) olvashatjuk, hogy Jézus önmagára utalva kijelenti: „Én vagyok a világ világossága, aki engem követ, nem jár sötétségben, hanem övé lesz az élet világossága.

Advent harmadik vasárnapja

Az adventi koszorú ma fellobbanó harmadik gyertyalángja Szűz Máriát és az Isten fiának földre érkezéséről szóló örömhírt jelképezi. Ezen a napon a katolikusok rózsaszínű, a protestánsok pedig piros gyertyát gyújtanak a koszorún.

Advent a várakozás időszaka. Még néhány nap, és a keresztény kultúrkörben eljön az év egyik legszentebb pillanata: Jézus születése. „Mindennek rendelt ideje van, és ideje van az ég alatt minden akaratnak” – olvasható a Prédikátor könyvében. Advent harmadik vasárnapján annak az örömnek a rendelt ideje van, amely Szűz Mária szívét is átjárta, a pásztorokat pedig a betlehemi bölcsőhöz vezette. Ezt jelképezi az adventi koszorún mind erősebbé váló gyertyafény.